2010. május 17., hétfő

Gondolkodás a tett halála

Mert hát ugye megint gondolkoztam. Egész álló hétvégén ezen járt a fejem. Márminthogy: hogyan is tudnám újra beindítani a fogyást. Hát visszagondoltam a kezdetekre. Mi is volt máshogy? Igyekeztem Norbi termékekkel helyettesíteni az étkezéseimet. Lehet, hogy most is ezt kéne? Vissza a gyökerekhez? Mert úgy tűnik, hogy tartani elég jól tudtam az akkor leapadt kilókat, de fogyni meg csak úgy tudtam. Azt is elárulom, hogy miért. Mert valahogy, valahol elhagytam az önfegyelmemet. Bármennyire is tudom, hogy mi lenne a jó, egyszerűen ugrok a hagyományos dolgokra.
Hiába! Amíg anyu főzött rám szinte semmi bajom nem volt a súlyommal. Azért a szinte, mert elégedett sosem voltam, de akkor hosszú évekig tartottam a súlyomat. Amióta főzök, azóta hízok. Illetőleg amióta magam vásárolok - ezt is hozzátenném. Anyu is meglepett minket pudinggal, csokival stb, de úgy, ahogy az ember magát szokta. Nem irigy volt anyu, félre ne értse senki, csak: amit látsz, megkívánsz. Tudom: nem menj éhesen vásárolni. De a legjobb egyáltalán nem vásárolni, és nem főzni. De ez ugye nem megy.
Lelki erőm!!! Hahóó! Hol vagy? Közeleg a szülinapom, és még félúton sem járunk a diétával!!!!

És az ígért oldal, amit felfedeztem:

Nem tudom, hogy ki mennyire rajong Norbiért, de a fenti oldal gazdája az Ő segítségével fogyott le, és nagyon hasznos tanácsokat lehet olvasni az oldalán, és jó recepteket is találni. Jó böngészést.

2 megjegyzés:

  1. Mióta a blogom van, azóta indult el a hátsóm növekedési pályán... Megfőzöm, megsütöm - aztán jól megesszük.

    Sóhaj :-)

    VálaszTörlés
  2. Bizony-bizony, enni jó. És olyan széles a skála az ehető dolgokból, mégis a legfinomabb mind károsak (a testnek és nem a léleknek).

    VálaszTörlés