Kedves Marcsi!

Remélem nem haragszol, hogy 'nyílt levélben' válaszolok. Így mégiscsak egyszerűbb nekem is és neked is megtalálni a választ. Köszönöm kedves és bíztató soraidat, meglátogattam a blogodat, és megnézegettem a képeket. Gyönyörű gyermeked van, sok boldogságot kívánok neked, nektek.
Ami az edzőtermi problémádat illeti teljesen ismerős a dolog. Magam is így voltam vele. Ha volt társaságom, akkor még csak-csak jó volt, mert dumálgattunk kerekezés, vagy gépezés közben. De ha nem akkor folyton csak azt kérdezgettem magamtól, hogy: mi a fenét keresek én itt, miért nem megyek már haza? Vagy ha tornára jártam, akkor nem bírtam végigugrálni a teljes időt, és ez engem nem hajtott előre, hanem frusztrált. A koreográfiás tornákat követni sem bírtam, azt meg már rég tudom, hogy a kezem és a lábam nem bírom összekoordinálni... hát ez vagyok én.
Aztán volt egy időszak - folyamatos újrakezdő vagyok -, amikor jártam rendszeresen, de már közben is azon gondolkoztam, hogy mit is fogok enni, ha hazaérek végre. Hiába rágtam kiló számra torna után a gyümölcsöt, mit sem ért. Hazamentem, és faltam. Mit faltam, a számba döntöttem a hűtőt. Így a tornától nemhogy jobb lett az erőnlétem, de mentálisan szenvedtem, és még híztam is.

Pedig az iskolában nagyon szerettem anno mozogni, na persze csak aminek értelme is volt. Azaz nem a szekrényugrásra és a gerendázásra gondolok. Felnőtt fejjel is állítom, hogy sokkal többet érne, ha egész órán játszatnák a gyerekeket (kidobós, röplabda, kosárlabda, fogócska, tűz-víz-repülő stb.), mint hogy távolugrással, hosszú vagy rövidtávú futással vegyék el a kedvüket az egésztől.



Állítom azt is, hogy mindenkinek a személyre szabott mozgását, edzését, vagy kikapcsolódását kell megtalálnia a sport terén, mert különben szenvedés az egész. És ugyanez vonatkozik a diéták sorára is. A legfontosabb, hogy tudd, hogy hol követed el a hibákat. Pl. túl későn vacsorázol, túl kevés rostot eszel, keveset iszol stb. Ha ez megvan, lehet, hogy egy pici változtatás a fentieken már nagyot lendít a fogyásodon. Vagy még mindig lehet válogatni a diéták végtelen sorából. Amit követni tudsz, amit magadévá tudsz tenni. Naná, hogy én is túl vagyok a legkülönfélébbek kipróbálásán.
Huh! Ma olvastam egy fogyibogyóról - kéretlen levél formájában. Alvás közbeni fogyást ígér, ha beveszed. Egy éjszaka két kiló! Ezt szerintem aki leírta is röhögve tette, mert ezen csak röhögni lehet. Ha ezen múlik, 8 óránként felkelek, beveszek egy bogyót meg egy altatót, és két nap alatt ledobok 12 kg-ot, és még kipihent is leszek. :):):):)

Szóval több-kevesebb sikerrel igyekszem a fenti baromságokat nem elhinni, de ezt is persze a magam kárán tanulgattam meg. Tudom, hogy ami több év alatt jött fel, nem mehet le egy hónap alatt. Arra is rájöttem, hogy az éhségcsökkentő tablettákat sem nekem találták fel, mert én csomószor nem éhes vagyok mikor eszem, csak rághatnékom van. A legtöbb bogyótól meg hasmenést kaptam, merthát így akart fogyasztani!!!!!

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem lehet táplálékkiegészítővel rásegíteni, csak azt, hogy jól meg kell gondolni, hogy mit szedünk be, van-e valami realitásalapja az ígéreteknek.

Nahát! A nyílt levél átcsapott eszmefuttatásba, de sebaj. Majd holnap leírom a mai nap sikereit és kudarcait.