A szombat egészen jól indult. Bár csalódással tapasztaltam, hogy a Norbi pékség bezárt a Mammut-ban. Norbi azt mondta, hogy azért vették el a "nevet" tőlük, mert másmilyen terméket is árusítottak ott. Jogos. Végülis azért adom a neveme, amiért tudom, hogy állandó a minőség. Szóval az új pékség is állítólag csökkentett szénhidrát tartalmú kajákkal van tele, de hamarabb hiszek egy teljes kiőrlésű ételben, mint ebben. Azért jobb híján kénytelen voltam venni két péksütit, mert nem vittem magammal.
Megint Norbi előadás volt a Biovitalban, így meghallgattam, majd az egyik orvossal beszélgettem a diétámról. Az L-Karnitint ajánlotta kiegészítésnek, illetve mivel meséltem neki, hogy többször minden indok nélkül rosszul vagyok, és ha gyorsan eszem rendbe jön, így kérte, hogy menjek be egy vérvételre, mert lehet, hogy az inzulin szintem szórakozik. Így jövő 7-en megejtem.
A programok után felmentem a barátnőmhöz Budára, mert Csé ott dolgozott az új lakásukban. Ámulatba ejtő luxus volt, dehát Buda, igaz? Kérték, hogy odafelé vegyek a gyereknek egy Happy Meal menüt, aminek az lett a vége, hogy én ettem meg a maradékát. Vagyis szinte az egészet. Vacsorára szintén bűnöztem, mert Csé Fornettit kapott ebédre, amit nem evett meg, így én ettem meg. Jó mi? Majd hogy teljes legyen a nap édességre vágytam, és sűrített tejet toltam magamba. Totál depi lettem a hülyeségemtől.
Vasárnap kissé visszafogottam igyekeztem lenni. Reggelire 3 szelet bundáskenyeret ettem. Ebédre túrós tésztát akartam, de megromlott a túró, így teljes kiőrlésű tésztát ettem édesítős tejföllel. Egész jó volt. Majd benyomtam egy adag sós Norbi rudat. Vacsorára pedig bakonyi betyár levest rendeltünk és azt ettem.
Asszem megint egy mélyponthoz érkeztem, amin jó lenne túllenni. Megint esélyét sem látom, hogy valaha verseny súlyomnál leszek. És ha picit is elhagyom magam, akkor egy nap alatt visszaszedem azt, amit egy hét alatt küzdöttem le. Ez is tiszta gáz. Huh! Istenem adj erőt!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése